A villanymotor felhasználási területei

A villanymotor kategóriájába tartozó termékek kapcsán általában megtanítják, hogy hét nagyobb egységből tevődnek össze ezek a szerkezetek: állórész, tekercs, vasmag, forgórész, kapocstábla, csapágy és ventilátorok.

Azonban, ha egy mezei laikus embert kifaggatnánk, hogy mi és milyen használatú a villanymotor, várhatóan nem fog sokat elárulni róla, mert ha nem érdekelt konkrétan a témában valamiért, akkor nincs is szüksége rá, hogy tisztában legyen ennek a mibenlétével. Amikor arról beszélünk, hogy villanymotor, akkor egy olyan energia átalakító eszközre kell gondolni, ami képes megváltoztatni a villamosenergiát, azon gépek összessége, amelyek a váltakozóból egyenáramot alkotnak, tehát képesek energia nemét átalakítani. De ide sorolhatók azok a motorok is, amik képesek megváltoztatni a feszültség értékét is, tehát például kisfeszültségből törpefeszültséget alakítanak.

A villanymotorok arra hivatottak, hogy mozgási vagy mechanikus energiává alakítsák az elektromos energiát, de ugyanúgy képesek az ellenkezőjére is ennek a folyamatnak, jelesül amikor a mechanikus erőt alakítják át villamosenergiává. Egyfelől rendszerbe szedhetjük ezeket a motorokat az áram neme szerint, ha így járunk el, akkor nevezzük ezeket egyenáramú gépeknek, (generátorok, kefés motorok). Ezeket a típusokat dinamóként is ismerhetjük, mint ahogy váltakozó áramú gépek, motorok, generátorok, transzformátorok, valamint a jó öreg biciklilámpa is ezt képviseli. Ha bemegyünk egy erre hivatott boltba, ott viszont az áram neme helyett a fázisszám alapján csoportosítják általában a villanymotorokat. Ha ezt a rendszerezést vesszük, akkor egyfázisú- és háromfázisú gépekről beszélünk.